A Magyar Turisztikai Ügynökség kedvcsináló videókon lát el tippekkel azzal kapcsolatban, merre érdemes indulnunk ősszel az országban, és mit nézzünk meg ott. A nyolcadik állomás Szeged és környéke.

Mondják egyetemvárosnak és az Alföld fővárosának is, de ami biztos, hogy szecessziós stílusú épületeivel, bájos Fő terével, összetéveszthetetlen dómjával és a Tiszával, Szeged egy kedves kis város, ahol akkor is jól érezhetjük magunkat, ha kulturális programra vágyunk, de akkor is, ha evéssel és fürdőzéssel kapcsolódnánk ki. Előbbiben a Reök-palota, a Móra Ferenc Múzeum kiállításai lesznek például segítségünkre, utóbbiért pedig mehetünk a Napfényfürdő Aquapolisba. A közelben gyógyfürdőket is találunk, többek között Makón és Mórahalmon, de ha itt járunk, érdemes elkirándulni Ópusztaszerre is, hogy egy kicsit a honfoglaló magyarok nyomába eredjünk. Különleges település Hajós is, ami egy több mint ezer pincét számláló pincefalu.

  • Amit a borok kedvelőinek tudni érdemes

A Csongrádi borvidék egyike a Duna (más néven Alföldi) borrégiót alkotó három borvidéknek. Az ország legmelegebb és napfényben leggazdagabb tájának hordalék- és homoktalajain jellemzően rajnai rizling, kövidinka, kékfrankos és zweigelt fajtájú szőlők teremnek. Az alföldi borok savai lágyabbak, mint a hegyvidéken termesztetteké, így jobban megfelelnek a mai ízlésnek. Manapság igazi bisztróborok teremnek az Alföldön, gyümölcsös, könnyen fogyasztható stílusban.


  • Amit a borok mellé kóstolni érdemes
Aki a térségbe látogat, annak feltétlenül meg kell kóstolnia a szegedi halászlevet, amihez természetesen szegedi fűszerpaprikát és makói hagymát használnak. Az itten halászlé jellegzetessége, hogy többfajta halból készítik, a kisebb halakat, fejet, farkat, miután megfőttek, átpasszírozzák egy szűrőn, ami besűríti az alaplevet, s ezután főzik bele a halhúst. Az étvágyat pedig, ha valami hagyományosra vágyunk, akkor ágyaspálinkával lehet meghozni, amelyet a gyümölccsel együtt érlelnek legalább 3 hónapig.

  • Még több élmény
Kultúra és történelem – városi séták, Ópusztaszer felfedezéseSzeged belvárosát mindenképpen érdemes bebarangolni: megnézni a monumentális dómot, a szecessziós REÖK-palotát és az Új Zsinagógát, a Kárász utcát, a Sóhajok hídját, amelyet azért tervezett Lechner Ödön és Pártos Gyula, hogy Ferenc József a pusztító árvíz után a bérpalotából kényelmesen átsétálhasson a Városháza épületébe, amikor meglátogatta a várost. Ópusztaszerre is érdemes ellátogatni, azon belül is a Nemzeti Történeti Emlékparkba, ahol a honfoglalás egy jelenetét ábrázoló Feszty-körképet lehet hosszasan csodálni. Itt egy szabadtéri néprajzi gyűjtemény is található, de a kalandvágyóbbak bolyonghatnak a Csillagösvény labirintusban is.

Barangolás és darules az őszi természetbenTúrázáshoz ajánljuk a Mártélyi Tájvédelmi Körzetet, amelynek egyik tanösvénye részben a mocsárvilág fölött vezet. A Kardoskúti Fehér-tóhoz (amely Magyarország legnagyobb szikes tava) október-november környékén különösen ajánlott elnézni, hiszen ekkor leshetjük meg a vadludak és darvak vonulását, a látványos természeti eseményre vezetett túrákat is szervez a nemzeti park.

Fürdőélmény gyógyító iszappakolással és termálvízzelA környékre utazók több gyógyfürdőben is megmártózhatnak. Makón kipróbálhatják az ország öt minősített gyógyiszapjának egyikét, a marosit, amellyel mozgásszervi panaszokat, nőgyógyászati gyulladásokat, ideggyógyászati betegségeket és bőrbetegségeket kezelnek. Ehhez aligha akad autentikusabb helyszín, mint a Makovecz Imre által tervezett különleges hangulatú Hagymatikum fürdő. A családdal érkezők legjobban a szegedi Napfényfürdő Aquapolis óriáscsúszdáin fognak szórakozni, de a mórahalmi gyógyfürdőben is van külön részleg az élményeket keresőknek.

Mezőhegyesi élmények lóháton – ménesbirtok és vadaspark bejárása fogatonSzegedtől és Hódmezővásárhelytől is autóval egyaránt körülbelül negyven percre található a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok, aminek létrehozásáról II. József hozott rendeletet, a célja pedig a lótenyésztésen túl az volt, hogy más gazdasági állatfajok országos apaállat-ellátását segítse. A reformkor végére, a XVIII. és XIX. század fordulójára Európa egyik legnagyobb és legmodernebb mezőgazdasági üzeme épült itt ki saját telefon- és kisvasúthálózattal. A területen azóta vadasparkot alakítottak ki, amit akár fogattal is be lehet járni, vagy egyenesen lóhátra is lehet pattanni.

Hajós, ahol ezer pincében lehet bort kóstolni
Ha útba esik, érdemes megállni a Bács-Kiskun megyei Hajóson is, a világon egyedülálló, több mint ezer pincéből álló pincefaluban. A Hajós-Bajai borvidék szőlőtermesztését és borászati kultúráját az 1700-as évektől erősen befolyásolták a betelepülő svábok, akik magukkal hozták módszereiket és pinceépítési hagyományaikat is.